Egy 2006. évi kormányrendelet védett eredetű bornak nyilvánította az Izsáki Arany Sárfehért. Ez azt jelenti, hogy Izsáki Arany Sárfehér bort készíteni csak a Kunsági borvidék Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Páhi, Fülöpháza, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós településeinek szőlőiből lehet. Ez jelenleg 2600 hektár-t jelent. Virágokra, zöldfűszerekre emlékeztető illatú bort ad, kellemes savakkal. Könnyű ételek, nyár esti borozgatások kellemes itala.

Korai érésű, rothadásra, fagyra nem hajlamos, érzékeny viszont a lisztharmatra és a peronoszpórára. Magyar fajta, Csizmazia József és Bereznai László nemesítette: Eger 2 és Csabagyöngye keresztezése, állami elismerést 1982-ben kapott, azóta termesztik. Illatos, de kissé lágy bort ad. Erdélyben tüzes és zamatos borra képes. Kiváló példa a fajta bemutatására az FVM Egri Kutatóintézetének 2006. évi bora. Házias, egyszerű ételekhez, poharazgatáshoz ajánlható.

A brunello szó toszkán dialektusban barnás árnyalatot, barnás színűt jelent. A nevét onnan kapta, hogy a brunello szőlőbogyó héjának színe ilyen barnás, „brunellos.” A brunello a legismertebb sangiovese kékszőlőnek a lokális megfelelője. Pontosabban a brunello di Montalcino a sangiovese egyik klónjából készül. A brunellot Montalcino város környékén termelik. A brunellot min. 2 évig kell tölgyfahordóban érlelni, és min. 4 hónapig palackban tárolni a piacra kerülés előtt. Ahhoz, hogy a Riserva minősítést is megkaphassa, még egy évig kell érlelni a nemes nedűt. A nagy testű, érlelt brunello igazán a toszkán konyhához passzol, így a bazsalikomos, balzsamecetes, paradicsomos ételekhez.

A világ legismertebb és legkedveltebb kékszőlője. A világon mindenhol termesztik ezt a bordói eredetű fajtát. Késői érésű fajta, a betegségekre kevéssé hajlamos, ellenáll a lisztharmatnak, a rohadásnak is. A belőle készült bor mélyvörös színű, csersavtartalma jelentős, extraktja nagy. Illatában a piros bogyós gyümölcsök, a fűszeresség a jellemző, hosszú utóíz jellemzi. Testvérével a Sauvignonnal sok közös tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy mindkettő kiemelkedő minőségű bort ad, mely csersavban gazdag. A cabernet franc önállóan is, de más borokkal házasítva is kiváló, legtöbbször sauvignonnal és merlottal keverik, ez a francia cuvée (cabernet franc, sauvignon, merlot). Mint a legtöbb nagy beltartalmú vörösbort, a franc-t (és a sauvignon-t) is égetett tölgyfahordóban (barrique) érlelik. A fa hatására – mikrooxidáció révén – a fiatal, érő borban lévő csersav finomodik, ill. a fa még plusz tannint old a borba. A fahordós érlelés révén különleges aromák, ízek és zamatok kerülnek a vörösborba, a legtöbbször a különböző fűszerek, a dohány és a kellemes füst tűnnek fel. A barrique érlelés azon túl, hogy különleges ízekkel „öltözteti” fel a bort, annak eltarthatóságát is növeli. Itthon igazi otthona (sauvignonnal együtt) a magyar mediterrán, Villány, de tőle északabbra Szekszárdon is jól érzi magát a fajta. A nemes húsokhoz illik ajánlani, már azért is, mert karaktere inkább a fűszeresebb, nehezebb húsételekhez igazodik, másrészt egy nemes ételhez, nemes bor illik. Bélszínből készült ételek, hátszínből készült ételek, vadételek, barnamártással kínált húsételekhez, fűszeres, kemény sajtokhoz ajánlott. Az angolosra sütött marhahúsételekhez a fiatal, csersavdús cabernetek a legjobbak, ugyanis a friss, éretlen tanninok jobban harmonizálnak a frissen sült, kissé véres ételekkel, mint a lekerekedett, idősebb, puhább csersavú cabernetek. Azok, inkább a főzéssel, párolással készült ételekhez ajánlható.

Egyes kutatók szerint a fajta egy ősi francia szőlő a Gouais Blanc és a Pinot keresztezése. Az egyik szülőről annyit tudni (Gouais B.), hogy Horvátországból származik, és a rómaiak vitték magukkal Franciaországba. Magát a chardonnay nevet egy kis francia faluról kapta, Chardonnay, egy burgundiai falvacska is. A fajta első írásos említése 1330-ból való, egy cisztercita szerzetes említi először. Ők tették az első chardonnay szőlőtőt a talajba. Nem is sejthették, hogy több száz év múlva mennyien fognak rajongani ezért a fajtáért. A chardonnay-t nevezik még Aubaine, Beaunois, Melon Blanc-nak is. A chardonnay indította el azt a borfogyasztási blokkot, melynek következtében a borfogyasztók leblokkoltak és minden bort a chardonnay-n keresztül kezdtek el nézni. Nem a borvidék, vagy a bortermelő ország lett a fontosabb, hanem a szőlő, a CHARDONNAY. Ha ez volt egy címkére írva, azonnal elvitték. Nagy szerepe volt ebben a folyamatban az újonnan megjelenő bortermelő országoknak is, így Kaliforniának, Új-Zélandnak, Ausztráliának is. Ezek az újvilágiak éppen a chardonnay-val hívták fel magukra a figyelmet. Rápirítottak az európai termelőkre, hiszen megmutatták: gyorsabban, egyszerűbben is lehet bort készíteni és eladni. A borok könnyen felismerhető illat jegyekkel rendelkeztek, könnyűek voltak, egyszerű és érthető volt a címkéjük, a fogyasztót levették a lábáról. És a chardonnay őrület elkezdődött…. Ma már a világ (legalábbis egy része) eljutott oda, hogy nem keresi a 78.ik chardonnay-t a polcokon, az éttermekben, sőt inkább elfordul tőle (a trend neve: ABC, vagyis anything but chardonnay, mindent csak chardonnay-t ne!). Fontosabbá kezd válni a termőhely, azok a sajátosságok, egyedi természeti értékek, melyek egy területet a másiktól megkülönböztetnek. Azokat a szőlőfajtákat kezdik el keresni, melyek csak arra a borvidékre jellemzőek, vagy ott annyira egyediek, hogy érdemes megismerkedni velük. 12 tipikus chardonnay aroma: - ananász, kókusz, alma, körte, méz, élesztő, vanília, vaj, tószt, sült mandula, sült gesztenye, galagonya. A Chardonnay korai szüretben reduktív technikával zöldalmás, citrusos illatot, könnyed testet és savhangsúlyos bort ad. Teljes érésben hordós érleléssel már előtérben kerülnek a vaníliás, vajas, füstölt aromák, a bor testesebb, kerekebb lesz, és hosszabb utóíz jellemzi. Az ilyen chardonnay 1-2 évig őrzi meg kellemes aromáját és frissességét. Az első típusú chardonnay-hoz zöldség alapú ételekhez, hideg előételekhez, spárgához, hideg halételekhez, pástétomokhoz ajánlott. A barrique chardonnay már szépen elkíséri a füstölt sajtokat, a parázson vagy grillen sült halakat, csirkét, a tejfölös – gombás ragus ételeket, a vajban párolt zöldségeket. A barrique chardonnay hosszabb ideig eltartható 2-3 évig is szép, kerek marad. Magyarországon 3099 ha-on terem. Jelentősebb termelők/borászatok/: Légli Ottó, Tóth Sándor, Figula Mihály,(mind Balaton) Malya Ernő (Etyek-Buda), Szőke Mátyás (Mátrai), Gál Tibor (Eger), Vylyan (Villány).

Különböző szőlőfajták, düllők, évjáratok mustjainak vagy borainak házasítása egy jobb minőség érdekében.

Magyar eredetű fajta, mely a Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék van otthon. Szeptember második felében érik. Fürtje középnagy, vállas, tömött.

Szinonim név: Fehér furmint, Mosler, Tokayer, Tokay, Furmint Bianco, Sipon, Posiple.
Késői érésű, középnagy fürtű, bőtermő. Erős növekedésű fehérborszőlő-fajta. Talaj iránt nem de fekvés iránt kifejezetten igényes, fagyérzékeny, szárazságtűrő, bogyója rothadásra hajlamos, kedvező évjáratokban jól aszúsodik.
Bora kellemes illatú és zamatú, tüzes, testes, kemény, de finom savú (kedvezőtlen évjáratban savai túl kemények), az aszúkészítés fő alapanyaga, minőségi bor.